Csak egy szokásos, nagyjából végül is jól sikerült szombat este. Azért csak nagyjából, mert végül is egyedül megyek haza a klubból. Persze ez bizonyos szinten az én döntésem is. Megint lógott rajtam egy-két ostoba kis plázamacska, smárolgattam is velük, meg jól le is taperoltam az egyiket egy sötétebb, félreeső sarokban, de annyira részegek voltak, hogy jobbnak láttam, ha otthagyom őket a fenébe. Még a végén összehánynák nekem a szobámat, vagy valami. Annyira szépek és ügyesek azért nem voltak, hogy megérje. Na meg én is felöntöttem már a garatra rendesen. Nem olyan vészesen persze, de azért közelebb álltam már a részeg, mint a józan állapothoz. Nem egészen egyenesen tántorogtam már ki a klubból, közben a mobilom után kotorásztam a zsebemben. És akkor jött a feketeleves. A drága, menő okostelefonom ugyanis beadta az unalmast és lemerült. Természetesen kiszakadt belőlem egy nem épp szépirodalmi stílusú kifejezés, mikor ezt megláttam. Most mégis hogy az istenbe hívom ide a sofőrömet, hogy furikázzon haza? A villánk valahol a város túlsó felén van, kizárt, hogy én addig gyalogoljak, holnap estére se érnék haza. Taxit persze egyet se láttam a környéken. Na szép… máskor bezzeg tele van velük az utca, a sofőröm alig tud bejönni értem tőlük és lehúzódni a járda mellé, hogy beszállhassak. Mikor szükségem lenne rá, akkor persze egy sincs a közelben. Nem marad nagyon más lehetőségem, olyat kell tennem, amire már évek óta nem volt példa: tömegközlekedéssel kell hazamennem. Kelletlenül, enyhén kacsázva megindultam hát a közeli busz állomás felé, ahol egy-két ember állt csak ilyen kései órán buszra várva. Remélem, jár erre valami, amivel haza tudok jutni valahogyan.
Hope Wonder Artist
ζ Posts Number : 6 ζ Join date : 2014. Sep. 01. ζ Age : 30 ζ You'll find me : Angyalok városa ζ Job : színész- és énekesnő ζ :
Tárgy: Re: Busz állomás Kedd Dec. 16 2014, 20:37
Kouji & Hope
A szokásos reggeli cirádám mellett kapcsolom ki ébresztőmet, ami fájdalmasan korai időpontot mutat, majd megkezdődik reggeli rutinom. Rövidnadrág, trikó kombó felvesz, kulcs eltesz, lejátszó lista kiválaszt, fülhallgató betesz, pulcsit előkeres. Pár perc múlva már lassú kocogással járom a hajnali fényárban úszó Los Angeles utcáit. Kissé csípi még a hideg levegő az arcomat, így a kapucnim védelmébe húzódok, és növelem a tempómat. Hála a fülemben üvöltő zene jótékony hatásának az elmém lassan kiürül, nem számít merre tartok, hogy mi vár rám ma, vagy éppen holnap. Nincsenek kósza gondolatok, nincsenek aggodalmak. Nem maradt más, csak a zene. Ritmusához igazítom lépteimet, szövegmormogás kisvártatva halk dúdolásba, majd éneklésbe csap át. Szinte észrevétlenül vált arculatot előttem a város. A buliból hazaérkezőket lassan fölváltják a munkába indulók, de mielőtt ez még bekövetkezhetne különös nyugalom mutatkozik a máskor oly' pezsgő utcákon. Nagyon élvezem ezt a pillanatnyi állapotot. Ajkaim lassú mosolya azonban hamar eltűnik, mikor arra eszmélek, hogy halvány lilám sincs, merre is keveredtem. Szerencsémre nem túl távol tőlem meglátok egy buszmegállót, amihez ugye útirány tartozik, jobb esetben akár mini térkép is a városrészről, így arra felé veszem az irányt. Amint azonban odaérek, megfeledkezem terveimről, ugyanis egy nagyon is ismerős kacsázó fiatalemberre téved a tekintetem. - Ejnyehát, Kouji. Szólalok meg, amint beazonosítom. Csalódtam benned. Vigyorgok rá, miközben kíváncsian várom, hogy a felismer-e a jelenlegi állapotában.
Kouji Oohara Party Face
ζ Posts Number : 49 ζ Join date : 2014. Jun. 12. ζ Age : 32 ζ You'll find me : Los Angeles ζ Job : egyetemista ζ :
Magamban még mindig szitkozódva, enyhén zúgó fejjel közeledek a buszmegállóhoz, ami így, hogy kissé cikk-cakkban teszem meg az utat, nincs is annyira közel. Nem vagyok persze matt részeg, de azért alighanem látszik rajtam, hogy nem vagyok józan. Bár a hajnali hideg levegő azért jót tesz a kótyagos elmémnek. Az is jót tenne, ha nem hallanék meg egy valahonnan ismerős hangot, ami a nevemen szólít, mikor már majdnem elérem a célomat. Kelletlenül nézek a hang irányába, mivel semmi kedvem nincs most senkihez. Éppen elég nekem a magam baja, hogy ilyen megalázó helyzetbe kényszerülök, hogy én, az Oohara vállalat örököse egy buszmegálló felé poroszkálok ahelyett, hogy a menő kocsimmal a személyi sofőröm vinne haza. Elég nagy szégyen ez így is. Ahogy a hang irányába fordulok, kell koncentrálnom egy kicsit, hogy oda tudjam fókuszálni a tekintetem, de az alacsony, vörös hajzuhatagot viselő lány sajnos összetéveszthetetlen. - Már csak te hiányoztál… - mormogom félig hangosan. Elképzelhető, hogy meghallotta, ha jó a füle, de nem foglalkoztat a dolog. Mint ahogy per pillanat semmi más sem, azon kívül, hogy hazajussak végre. Ő egyébként is az utolsók között van, akiknek a társaságára most vágynék. Nem mintha egyáltalán bárkinek a társasága jól esne most. Hope Wonders. Már nem is emlékszem, mikor és hol hozott össze a balszerencse vele. Remélem nem hajtottam rá valamikor. Mert ahogy itt áll előttem futócuccban, biztos, hogy nem úgy néz ki, mint egy olyan lány, aki a zsánerem lenne. Na persze ahogy mondani szokás, csúnya nő nincs, csak kevés pia és mint tudjuk, a sötétben minden tehén fekete. Az alkohol pedig képes elég nagy sötétségbe burkolni az agyat. Mindenesetre tény, hogy az utóbbi időben úton-útfélen ebbe a csajba botlok, aki valamiért a fejébe vette, hogy ő márpedig nem fog békén hagyni. Mintha nem lenne elég bajom nélküle. - Bocs, sietek – vetem oda neki hanyagul, mindenféle köszönés nélkül és megpróbálom simán kikerülni és folytatni tovább az utamat, ami azonban a jelenlegi helyzetemben nem is olyan egyszerű. Egyenesen menni most kész kihívás, főleg, hogy igyekszem a lehető legjózanabbnak mutatni magam előtte, nehogy még ebből is gúnyt űzzön. Elég megalázó a helyzet így is. De talán még sikerül gyorsan lekoptatnom. Nagyon remélem legalábbis.
Kezdőlap
Tárgy: Busz állomás 
Csüt. Május 22 2014, 23:43
