Abby & Kouji

A hangulat egyre forrósodik, már ha van még hova fokozni. Részemről már aligha. Már csak egy dologra tudok koncentrálni, az pedig nem más, mint Abby és amit tenni készülünk. Ahogy bőrünk egymáshoz ér, immár zavaró ruhák nélkül, érzem, hogy végleg elborul az agyam. Érezni akarom. A magamévá akarom tenni. Keményen, minden finomkodás nélkül, bár természetesen nem agresszíven.
Vágytól ködös tekintettel nézem, ahogy a fehérneműjétől is megszabadul, miközben én is a földre dobálom a felsőmet és a nadrágomat. Leplezetlen vágyakozással nézek végig előttem feltáruló meztelenségén. Tetszik a látvány. A boxert is, ami már szép kis sátrat képezett, ledobom magamról és úgy mászok fölé. Egyik kezemmel támaszkodom teste mellett az ágyon, míg a másik határozottan megtalálja az egyik mellét, gyúrogatom, játszom vele, miközben számat vadul az övére tapasztom, nyelvem pedig utat tör a szájába.
Nem akarok már sokáig várni, érezni akarom, minél előbb, de letámadni sem szeretném, nem vagyok én állat. Számat elszakítom az övétől és ha hagyja, csókjaimmal egyre lejjebb és lejjebb kezdek haladni testén, hogy közelebbről is megismerkedjek vele. Most még egy kicsit képes vagyok erre, mielőtt szétrobbannék a vágyakozástól.

Abby érezhetően legalább annyira élvezi, amit művelünk, mint én és bár az ő teste nem ad annyira egyértelmű jelzéseket így felöltözve, mint az enyém, biztosra veszem, hogy ugyanúgy kíván is. Kissé vadul, de semmiképpen sem durván nyomom a falnak, miközben szenvedélyesen csókolom a száját. Mikor megszabadul a felsőjétől, ha ő nem dobja el, én veszem el tőle, hogy a földre hajítsam, aztán miközben kezeim az ízléses melltartóba „csomagolt” melleire csúsznak, a nyakát csókolgatom, gyengéden meg is harapdálom. Majd a ruhája alsó részének eltávolításával kezdek bíbelődni. Nem akarom, hogy egyetlen ruhadarab is közénk álljon. Nem is állnék meg itt, amint ezzel végeztem, magamhoz rántom, a fenekét markolva tovább csókolom, majd határozottan az ágyhoz vezetem közben és rálököm, persze figyelve arra, hogy ne okozzak esetleg fájdalmat neki. Végigmérem, vágytól ködös pillantással, majd tekintetem a szemén állapodik meg és a szemkontaktust végig tartva, magam is nekiállok sietve megszabadulni az eddigre már abszolút feleslegessé vált ruháimtól.

Tetszik, hogy Abby nem fogja vissza magát. Láthatóan tudja, mi a jó és nem fél ennek hangot is adni, nem játssza meg a prűd jó kislányt. Ez pedig ha lehet, még jobban beindít. De ha már megérkeztünk, felkínálom neki a lehetőséget, hogy kényelmesebb helyen folytassuk eddig is igencsak kellemesnek mutatkozó ténykedésünket. Természetesen csak miután adtam neki elég időt, hogy kipihegje magát a mellkasomon. Miután választ kapok kérdésemre, bólintok. Viszonzom futó csókját, majd a felsőm után nyúlok, bár reményeim szerint hamarosan ismét lekerül majd rólam, az ő ruháival egyetemben. A sofőröm már ott áll a kocsi ajtajánál és ha Abby igényt tart rá, ki is segíti.
- Maradjon a közelben! Értesítem, ha ismét szükségem van magára! – vetem oda neki, miközben elhaladok mellette, amit egy biccentéssel vesz tudomásul. Igazából kijelentés nélkül is tudná, hogy ez a dolga, de már csak úgy megszokásból szólok oda neki. Ha Abby elindul a motel felé, követem, ha nem, előremegyek. A recepción gyorsan kiveszek egy szobát, nem tart sokáig a dolog és rövidesen kettesben lehetek a lánnyal, hogy most már végre teljesen felszabadultan élvezhessék egymás testét. Nem is teketóriázok sokat, amint belépünk a szobába, bezárom az ajtót és egyből a falhoz nyomva csókolni kezdem, a kezem pedig a felsője aljánál matat, hogy felhúzzam a zavaróvá váló ruhadarabot, szabaddá téve így bőrét.

Jó látni, érezni, hallani, hogy Abby is mennyire élvezi a kialakult helyzetet. Láthatóan, hozzám hasonlóan neki sincs eszében megállni itt. Értékelem, ahogy hozzám dörgölőzik, majd leveszi a felsőmet. Természetesen hagyom, sőt a szükséges segítséget is megadom hozzá. Közben nyilván én sem maradok tétlen, ujjaim serényen dolgoznak a bugyijában, miközben másik kezemet lassan a felsője alá csúsztatom és úgy kezdem markolászni a mellét. Nem hatalmas keblei vannak, éppen belesimulnak a markomba. Mondhatni tökéletes. Élvezetét nem fogja vissza, egyáltalán nem csöndesen élvez el, ami nekem kifejezetten tetszik. Tudom, hogy a sofőröm is hallja, de egyáltalán nem foglalkozom ezzel. Egyrészt, Abby és az ő ténykedése sokkal jobban leköt, másrészt abszolút nem érdekel, egy jöttment alkalmazottam mit gondol. Na meg, ha őszinte akarok lenni, hallott ő már ilyesmit mióta az alkalmazásunkban áll és a személyi sofőrömként dolgozik. Aligha lepődik vagy jön ő már zavarba az ilyesmi miatt. Viszont szinte partnernőm orgazmusával egy időben a kocsi finoman fékez, majd megáll. A sofőröm ismeri a hirtelen természetemet és a diszkréciót, nem szól egy szót sem. Anélkül is tudom, mi a helyzet. Megérkeztünk. Egy ideig hagyom, hogy Abby kilihegje magát a mellkasomon, várom, hogy újra normalizálódjon a légzése.
- Szeretnéd kényelmesebb helyen folytatni, vagy inkább maradjunk itt, bébi? – kérdezem a füléhez hajolva, suttogva. Őszintén szólva nekem már édes mindegy, csak érezhessem. Akárhogy dönt, ettől csak percek választanak el, ebben biztos vagyok. Legalábbis ha rajtam múlik, mindenképp így lesz.

Tényleg tetszik, hogy Abby ennyire laza és úgy tűnik, nemcsak látszatra. Nagyon nem szeretem, ha egy lány felhúz, aztán meg álszenteskedik, hogy „de hát ő nem olyan ám”! Szűzribancok. Borzalmasan idegesítőek. Kicsinálnak. Egyáltalán nem szexi viselkedés. Nem vagyok agresszív vagy erőszakos, de ha valaki felizgat, akkor már elégítsen is ki, így vagy úgy. Nem szeretem, ha megkecsegtetnek valamivel, aztán bevágják az orrom előtt az ajtót. Ettől nem fogom többre tartani őket, sőt. Abby azonban nem ilyen, egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy tetszik neki, amit csinálok és nem is hagyja azt viszonzatlanul. Fojtottam belenyögök a szájába az élvezettől, de kezem ettől még nem áll meg, ugyanúgy ténykedek a bugyijában, sőt, lassan belemélyesztem a az ujjamat legnőiesebb testrészében és mozgatni kezdem benne, amennyire a helyzet engedi. Már most biztos vagyok benne, hogy nem fogunk eljutni valószínűleg a motelig. Vagy ha igen, addigra minimum a partnerem túllesz egy orgazmuson. Legalábbis a kezemmel már ezen dolgozom, remélhetőleg nem eredménytelenül.

Hazudnék, ha azt mondanám, nem tetszik Abby bevállalós természete, na meg az, amit csinál. Ez utóbbit egyébként ha akarnám se tudnám már titkolni, hiszen egyértelmű fizikai jelei is vannak, amit ő alighanem elég jól érez is, ahogy az ölemben ül. Igazán élvezem eddig az események alakulását, azt kell mondanom. Nem ütközök ellenállásba, ahogy kezem érzékenyebb területekre kalandozik, sőt, egyértelműen hangot ad tetszésének, amit mindenképp bátorításnak veszek. Fojtottan felnyögök, ahogy ölét az enyémhez dörzsöli. Amikor pedig közel hajol hozzám, szavaitól végképp eluralkodik a lila köd az agyamon és érzem, most már ha akarnék se tudnék megállni. Ez az egyik oka, ami miatt sosem csíptem, ha egy lány mondjuk húzta az agyamat. Nem mintha sokszor lett volna példa rá. Ismerem azért annyira a női testet, hogy tudjam, milyen módon törjem meg a látszólagos ellenkezést, hova nyúljak és hogyan, hogy a nő is elolvadjon és képtelen legyen nemet mondani nekem. Abby esetében azonban nincs ilyesmire szükség. Nem olyan fajtának tűnik, aki innen visszakozna.
- Ahogy a kisasszony parancsolja – válaszolom egy mosollyal az arcomon, majd kezemet a bugyijába csúsztatom és simogatni kezdem, miközben a száját keresem enyémmel, hogy ismét szenvedélyesen nyelvcsatába kezdjek vele.

Vannak srácok, akik azt gondolják, az egyéjszakás kalandok lényege az, hogy csak magukra figyelnek és tesznek magasról a partnerük igényeire. Én a magam a részéről távol állok attól, hogy Teréz Anya legyek, vagy bármi, meg nem is tartom valami sokra ezeket a kapcsolatokat, de attól még nem vagyok olyan tuskó, hogy csak a saját élvezetem érdekeljen. Különben is, a nő élvezte teszi teljessé az enyémet is. Ha már csinálok valamit, szeretem megadni a módját. Ha nem így lenne, akár egy sarokban is megkettyinthetném a csajt a szórakozóhelyen, de az nem az én stílusom lenne. Én szeretem kényelmesen csinálni. Meg legyen már emlékezetes a csajnak is. Ne bánja, hogy velem van. Ki tudja, talán túl jó is vagyok, abból kiindulva, mennyire nehéz másnap kirugdosnom az ágyamból egyik-másik lányt… És ezt minden nagyképűség nélkül mondom.
Abby egyértelmű jelét adja, hogy tetszik neki, amit csinálok, sőt, még fokozza is a hangulatot, mikor az ölembe ül. Szerencse, hogy nincs messze az a motel, különben lehet nem bírnám ki, hogy itt a kocsiban lezavarjak vele mindent. Ahogy hozzám simul, csókolózás közben egyik kezem a mellére siklik és finoman markolászni kezdem ruhán keresztül, a másikkal pedig először a fenekét simogatom, majd lassan előrehúzom és a ruhája alá kezdem csúsztatni. Ha nem állít meg, rövidesen a bugyijában fogok matatni, már aligha tudom magam ennyire visszafogni. Bár sóhajaiból úgy veszem ki, neki is tetszik a dolog.

Tetszik, hogy Abby is ugyanolyan lazán benne van mindenben, mint én. Jobban nem is alakulhatna az este. Talán már egy kicsit túl ideális is az egész. Nem mintha panaszkodnék, minden estének ilyennek kéne lennie.
- Akkor akár indulhatunk is – mondom közelebb hajolva hozzá és még egyszer megcsókolom, mielőtt a kijárat felé indulnék vele, a kezét fogva. Remélem, nem késlekedik sokat a sofőröm. Ha így tenne, biztos nem teszi zsebre, amit kap. Szerencsére ismeri már a hirtelen természetemet, így tudja, nem érdemes packáznia velem. Na persze az esetleges nagy forgalomról ő sem tehet. Ez persze engem nem szokott meggátolni abban, hogy letoljam, ha megvárat. De alapvetően elégedett vagyok vele. Végtére is, az a munkája, hogy bárhol, bármikor a rendelkezésemre álljon. Kevés személyes alkalmazottam tudta eddig hosszútávon elviselni, ahogy kezelem őket, de ő egész jól bírja már egy ideje. Ami azt illeti, a személyzetünknek hajlamos vagyok a legrosszabbik oldalamat mutatni. Kiskorom óta abban nevelkedtem, hogy a kiszolgáló személyzet nem igazán megy emberszámba, ezért gyakran előfordul, hogy ha valaki felbosszant vagy egyszerűen csak rossz napom van, annak ők isszák meg a levét. De fizetünk nekik eleget ahhoz, hogy ezt lenyeljék, szóval szerintem azért annyira nem kell őket sajnálni. Különben akár fel is mondhatnának, valami miatt mégsem teszik, csak nagyritkán egy-egy. De ma szerencséje van, mire kiverekedjünk magunkat a szórakozóhelyről, már ott is látom a sötét, menő kocsit a parkolóban. Odavezetem Abbyt. A sofőröm már ugrik is ki a volán mögül és miközben jó estét kíván, már nyitja is a hátsó ajtót. Előre engedem Abbyt, majd én is beszállok. Mikor a sofőr is elfoglalja a helyét, megmondom neki a címet, majd úti társnőm felé fordítom a figyelmemet ismét. Magamhoz húzom és szenvedélyesen, elmélyülten csókolni kezdem, néha a nyakára is áttérve, miközben a combját simogatom. Elég laza csaj, nem hinném, hogy most kezdene el ellenkezni. Én igazán nem zavartatom magam a sofőröm miatt, ő is látott már elég ilyen jelentet, nem fog szólni semmit. Hogy Abbynek ez mennyire sok, az meg majd kiderül. Ha húzódozna, legfeljebb visszaveszek, míg odaérünk a motelhoz.

Abby pontosan azt a választ adja, ami nekem a legjobban tetszik. Nincs már kedvem többet inni, úgy érzem, kellemesen a fejembe szállt az alkohol már így is. Elégedetten mosolygok rá, majd bólintok és a kezét fogva vezetem kifelé a táncoló tömegből. A sarokban lévő kanapék felé tartok. Itt elengedem a kezét, hogy ha esetleg pihenni akarna a tánc után, leülhessen, de ha hozzám simulva állna mellettem, az sem lenne éppen ellenemre. Előkotrom a mobilomat a zsebemből és a gyorshívóból kikeresem a személyi sofőröm számát. Természetesen egy-két csöngetés után rögtön felveszi. Még jó, hiszen ez a munkája, hogy rendelkezésemre álljon, amikor csak szükségem van rá. Elmondom neki, hova kérem a fuvart, ő pedig biztosít róla, hogy néhány percen belül megérkezik, majd bontom a vonalat. Körbepillantok, de sehol sem látom a haverjaimat a zsúfolt klubban. Lehet, hogy a tánctéren fűznek valami nőket, esetleg páran a vécében vagy a klub előtt rókáznak, páran talán már haza is mentek közülük. Igazából mellékes. Bennem igazán megvolt a szándék, hogy elköszönjek, de hát ha nem, nem. Azért nyilván nem csinálok ebből magamnak különösebb gondot. Figyelmemet újra Abby felé fordítom. Odahajolok hozzá, bármivel is foglalja el magát éppen.
- Szóltam a sofőrömnek, nemsokára megérkezik. Tudok egy motelt nem messze innen, ha megfelel. Indulhatunk? – miközben beszélek, hozzá egészen közel hajolok és mélyen a szemébe nézek.

Határozottan egyre jobban érzem magam és ez nemcsak az alkohol miatt van, ami így a táncterem közepén, ahol nagy a tömeg és ebből kifolyóan melegebb is van, talán egy kicsit még inkább a fejembe szállt. Ahogy Abby rázza magát, azt határozottan élvezet nézni. Hát még ahogy reagál a közeledésemre! Mondjuk szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy elég jól tudok bánni a nőkkel, a teljesítményemre panaszt még senkitől nem hallottam, de ő ritka gátlástalanul mutatja ki, hogy élvezi a helyzetet és ez tetszik. Minek is az álszemérem? Teljesen fölösleges. Attól nem fogok többre értékelni vagy erényesebbnek, erkölcsösebbnek tartani egy csajt, mert kéreti magát. Tessék-lássék módon tiltakoznak, de a vak is látja rajtuk, hogy ők lennének a legcsalódottabbak, ha abbahagynám a próbálkozást. Az efféle viselkedés engem csak fáraszt és egy kicsit idegesít. Nem fogom őket jobban kívánni tőle, legfeljebb szűzribancnak tartani. Szóval totál hülyeség. Kifejezetten kellemessé teszi a dolgot, hogy Abby nem ilyen. Ahogy a nyakán csókolgatom, hallom a belőle feltörő, apró sóhajokat. Alighanem érdemes megjegyeznem, hogy az este hátralévő részében is megéri majd erre a területre figyelmet fordítani, úgy érzem. Aztán felém fordul és szenvedélyesen lesmárol. Ostoba lennék nem viszonozni. Csók közben elég szemérmetlenül markolászom a hátsóját, de nem érzékelek részéről semmilyen rosszallást, sőt, ahogy közelebb húzódik hozzám és a hajamban turkál, abból arra következtetek, hogy talán még élvezi is a szituációt. Nem sietek befejezni a csókot, elég elmélyülten, akár percekig is folytatom vele ezt a nyelvcsatát, miközben természetesen a kezemmel sem vagyok tétlen. Mikor végül befejezzük, nem távolodok el tőle túlságosan, a kezem továbbra is rajta marad, miközben mélyen a szemébe nézek pár másodpercre, majd a füléhez hajolok, hogy értse, amit mondok neki.
- Akarsz még inni valamit? Vagy esetleg keressünk valami nyugodtabb helyet? – Biztos vagyok benne, hogy érti a célzást. Annyira gátlástalan én azért nem vagyok, hogy itt a tánctér közepén tovább menjek annál, ahová eddig eljutottunk. Hallottam ugyan sztorikat arról, hogy egyesek a tánctér közepén vittek végbe dolgokat, de én ezt egyrészt irreálisnak tartom, másrészt nekem ez azért kicsit sok lenne, még ha igaz is. A vécé felé vezető folyosón egy eldugottabb rész, az persze más. De akár egy közeli motelszobát is megér nekem a dolog. Ahogy éppen jön. Én tényleg igazán rugalmas vagyok e tekintetben.

Nem csalódok, Abby olyan lelkesen áll hozzá a táncolás kérdéséhez, mint vártam. Ha nem én húznám be a táncterem közepére, alighanem ő vonszolna be engem. Erre azonban semmi szükség. Szívesen táncolok egy ilyen csajjal, mint ő. Ha már itt tartunk, egyáltalán nem volt rossz döntés, Abby ugyanis egyáltalán nem fogja vissza magát. Nem vagyok ostoba, tisztában vagyok vele, hogy szándékosan kelleti magát. A táncnál ugyanis keresve se lehet alkalmasabb terepet találni erre. Hiszen simán le lehet tagadni, illetve olyan ártalmatlannak is tűnik az egész. De távolról sem az. Most ez azonban nem zavar, mert bízom az este pozitív kimenetelében. Abby nem olyan lánynak tűnik, aki csak hülyítene. Mármint, nyilván nem férjet keres, de pont ez a szerencse benne. Az olyan lányokkal mindig csak a gond van másnap, meg rosszabb esetben még napokig, vagy akár hetekig is. Totál kikészítenek néha. Persze ez nem fog vissza attól, hogy csajozzak. Előbb-utóbb azért minden félreértést lehet tisztázni. Meg én nem is ígérek nekik soha semmi olyat, amit ne tartanék be, szóval szerintem teljesen fair módon járok el. Nem is értem, ezt egyik-másik csaj miért gondolja másképp. Attól, hogy egy este jól érezzük magunkat (egymást), az nem jelent semmilyen hosszú távú elköteleződést a szememben. Most azonban nem kellenek ezek a komor gondolatok. Valahogy Abby időnként hozzám dörgölőző hátsója jobban leköt per pillanat. Mi tagadás, elég szexin tudja tekerni a csípőjét. Nem vagyok fából, természetesen nem maradok szimpla passzív nézője a műsorszámnak, közelebb húzom magamhoz olykor és úgy rázzuk magunkat a zene ritmusára. Lehelek egy-két csókot a nyakára, aztán mikor felém fordul, ismét megcsókolom. Kétlem, hogy tiltakozna, így ismét egy elmélyültebb nyelvcsatába kezdhetünk. Közben, ha hagyja, a kezemet lejjebb csúsztatom és formás fenekét kezdem markolászni.

Úgy látom, Abby is hozzám hasonlóan jól szórakozik. Láthatóan egyáltalán nincs ellenére a közeledésem, sőt még olykor fokozza is a dolgot. A programmal is elégedettnek tűnik. Úgy fest, egy rugóra jár az agyunk. Alighanem az este további része is hasonlóan szórakoztató lesz mindkettőnk számára. Én legalábbis ebben reménykedek. Abby mindenesetre elég bevállalós lánynak tűnik, ami mindenképp bizakodásra adhat okot. Nem kell szerencsére sokáig kutyagolnunk, mire elérünk egy klubot. A társaság egynémely tagjára pillantva ez mindenképp szerencse. Ahogy a helyre belépve ma esti kísérőm őzike szemekkel rám pillant, megint el kell mosolyodnom.
- Már hogyne mennénk, Szépségem? Hiszen ezért jöttünk ide, nem? – kérdezek visszaszórakozottan, a szavakat a füléhez közel hajolva mondom, hogy halljon az üvöltő zene mellett is. majd lehelek egy puszit a nyakára és eltávolodok tőle, hogy a kezét megfogva el is indulhassak a táncparkett közepe felé. Nem hinném, hogy nagyon rángatnom kellene, hogy kövessen. Hogy a többiek addig mit csinálnak, nőt próbálnak keresni maguknak, vagy esetleg leülnek kicsit a bárpulthoz, hogy összeszedjék magukat, jelen pillanatban nem különösebben érdekel. Ha valaki túl sokat ivott, az az ő baja. Én jól akarom érezni magam. Jelen pillanatban leginkább Abby-vel. Mikor egy megfelelő, nagyjából levegősebb részre érek a zsúfolt tánctérben, szembefordulok ma esti partnernőmmel és lötyögni kezdek vele a zene ritmusára. Remélem, a táncban sem túl visszafogott, szívesen venném, ha hozzám simulna olykor, esetleg mutatna egy-két erotikusabb csípőtekerést, vagy hasonlót. Azt mondják, az ember ágybeli teljesítményéről is sokat elárul az, ahogyan táncol. Én ebben sem vagyok félszeg, meg másban sem. Erre a zenére egyébként is mindenki tudja rázni magát szerintem. Egy pasinak nem kell egy Travoltának lenni, hogy itt jó legyen. A lányok között persze van, aki erotikusabban vonaglik, mint mások, de itt se kell olyan nagy tudás, ha le akarnak nyűgözni végül is. Meglátjuk, Abby hogyan „muzsikál” ebben a műfajban.